Mónika és Dávid már a levelezéskor nagyon szimpatikusak voltak, az első találkozásnál pedig nyilvánvaló vált, hogy egy húron pendülünk.
Remek hangulatban telt a nap, s mi, stábtagok is szinte már családtagnak éreztük magunkat (lásd: utolsó kép :D )
Örülök, hogy veletek lehetettem, legyetek nagyon boldogok!