Amikor decemberben felkértek erre a januári esküvőre, lelki szemeim előtt már láttam is a képeket: az ifjú pár a hólepte tájban és a deres fák alatt... Hó végül nem lett, de az esküvő hetében olyan változatos időjárás volt, hogy fogalmunk se volt, mire számitsunk szombatra. Végül borult égboltot és orkán erejű szelet kaptunk, de szerencsére ez sem vette el Andi és Tibi kedvét a kinti fényképezkedéstől. Mosolyogva pózoltak a régi kendergyár téglafalai előtt. Még mielőtt széttépett volna minket a szél (ami nem mellesleg egész látványos néhány fotón), a második helyszinen folytattuk a fotózást. Mint kiderült, rengeteg lehetőség van itt is - a pincétől az emeletig mindent kihasználtunk. Nagyon élveztem a közös munkát Velük.

Még több fotót találtok ITT.

Idén már január közepén nyitottam az esküvői szezont. Egy nagyon aranyos, vidám párt fotózhattam, akik nem rettentek meg az orkán erejű széltől és az én "Na akkor most tessék felmászni a..." kezdetű mondataimtól sem :) Kivánom Nekik, hogy legyenek mindig olyan boldogok, mint a Nagy Napon voltak!

KÉPEK HAMAROSAN.

Ez a fotó nem csupán régi, hanem a családunk egyik legrégebbi és legtöbbet megélt fotója. Ugyanis a nagymamám (balról a harmadik) bátyja (sor végén jobbra) a zsebében tartotta a háború és az orosz hadifogság alatt. Ez a kép tartotta benne a lelket a nehéz időkben...

Picadilly Circus, London, 2008