Egy nagyon kedves barátom használja ezt a szókapcsolatot gyakorta hashtag-ként az instáján. A leghétköznapibb dolgok mellé is odaírja. És valóban, vegyük észre azt, ami körülöttünk van! Vegyük észre, ami magától értetődő, azért nem is látjuk már rendesen. 

Valahogy így vagyok a természettel.

Talán amióta városba költöztem, még jobban vágyom természetben lenni.

Amíg karnyújtásnyira volt, nem is értékeltem annyira. Legalábbis, felnőttként. Gyerekként egyfolytában kint tekeregtünk: fára másztunk, halat fogtunk, koszorút fontunk.

A természetfotózás egészen speciális műfaj. Teljesen másfajta türelmet, hozzáállást, technikát igényel, mint amilyet egyébként alkalmazok.

Így az én természetfotóim inkább csak hangulatképek, melyek friss és ropogós lelkesedéssel készültek az idén a Csallóköz és a Mátyusföld varázslatos zugaiban.